A szoptatást és kötődést sok kutatás hozta már összefüggésbe, és ezek közül valóban sok arra az eredményre jutott, hogy a szoptató édesanyák és babáik között a kötődés erősödik. Azonban ezek a kutatások nem teljesen megbízhatók.
A szoptatás és kötődés kapcsolatának vizsgálatánál nagyon-nagyon sok, egyénenként különböző tényezőt kell figyelembe venni. Vannak ugyanis édesanyák, akik igény szerint szoptatnak, mások a 3 óránkénti szoptatás követik stb. Ugyanakkor az is befolyásoló tényező, hogy az a bizonyos édesanya hány hónapos korig szoptatja a babáját.
Azok a babák ugyanis, akiknél 6 hónapos kor előtt abbamaradt a szoptatás, nem részesülhetnek a szoptatás kötődéserősítő hatásából (amennyiben valóban van ilyen hatása), mivel a kötődési rendszer legaktívabban a baba 6-8 hónapos korában fejlődik.
Akkor erősíti a szoptatás a kötődést, vagy sem?
Nem jelenthetjük ki határozottan, hogy a szoptatás erősíti a kötődést, hiszen tudományosan ez a mai napig nem bizonyított, tekintve, hogy az eddigi rengeteg kutatás soha nem vizsgált meg MINDEN ASPEKTUST és MINDEN EGYÉNI TÉNYEZŐT.
Sokkal inkább az látszott körvonalazódni, hogy nem maga a szoptatás, hanem a baba igényei szerinti szoptatás az, ami segítheti a baba-mama kötődést. Tehát a válaszkész nevelés, a baba igényeinek felismerése és kielégítése erősíti a kötődést.
Gondoljunk csak bele: a 3 óránkénti szoptatás önmagában akár stresszt is eredményezhet babának és mamának is. Tegyük fel, hogy a baba megéhezik 2 órával az előző szoptatás után, de még 1 órán át nem kap enni. A baba ezért stresszt él meg, sír, üvölt. Ettől persze érthető módon az édesanya is zaklatottá válik.
És ha a szoptatást stresszt okoz, kötődéserősítő hatása nem érvényesülhet.
Emellett az sem mindegy, hogy a szoptatás milyen minőségben zajlik. Ha az édesanya ezt az időt arra használja ki, hogy csekkolja a Facebookot vagy az üzeneteit, vagy teljesen másra figyel, nem tud lélekben jelen lenni, akkor a kötődéserősítő hatás szintén nem tud érvényesülni.
A szoptatás akkor tud jótékony hatással lenni a kötődésre, ha az egymásnak szentelt kizárólagos figyelem, egymás rezgéseinek, jelzéseinek, arcának megfigyelésével zajlik. Akkor, ha anya és baba tud közben egymásra hangolódni, szemkontaktust tartani.
Amiről biztosan tudjuk, hogy jót tesz neki a szoptatás
Az a baba és az anya fizikai jóléte. „A szoptatás ezek szerint összességében jót tesz az édesanyának, a szoptató anyák vérnyomása alacsonyabb, fizikai és emocionális stresszre kevésbé reagálnak, mint a nem szoptató édesanyák” – írja Csóka Szilvia a Kötődéselmélet és szoptatás c. tanulmányában.
Ugyanakkor tudjuk, hogy az anyatej számos csodás hatással van a babára, pont az van benne, amire a kicsinek szüksége van. Emellett pedig a szoptatás segíti a baba szájizmainak, fogainak és állkapcsának egészséges fejlődését a szopómozgás által. Ugyanez például nem érvényesül a cumisüvegből evő babáknál.
Mi erősít még kötődést?
Hát persze, hogy a babamasszázs. 🙂 Azok az édesanyák, akik nem tudnak szoptatni, és aggódnak a kötődéserősítő hatás elvesztése miatt – ami tehát tudományosan nem bizonyított, – pótolhatják a kötődésidőt babamasszázzsal.
A babamasszázs kötődéserősítő hatása viszont már teljes bizonyságot nyert több kutatás által is. A babamasszázs jótékony hatásairól itt írtam bővebben.
Comments